Swami Sivananda körülbelül hat láb magas volt, arcbőre rézszínűen fénylett. Széles vállai és hosszú karjai voltak. Feje és arca fényesre volt borotválva. Gyermeki arckifejezése nélkülözött minden hátsó gondolatot, vagy rosszindulatot. Szemei csillogtak.
Szerzetesi egyszerűségében a Mester uralkodói jelenség volt. Derű és fiatalság áradt belőle. A megjelenése alapján lehetetlen volt megállapítani a korát. Nem volt hajlandó megöregedni. A Mesternek zengő, erőteljes hangja volt. A Mester járása nesztelen volt. Évekig mezítláb járt, utolsó éveiben vászoncipőt hordott. Minden mozdulatát a higgadtság jellemezte.
A Mester mindenkivel és mindenkiről tisztelettudóan beszélt. Még ha csak egy gyereket is szólított magához, akkor is így mondta "kérem, jöjjön ide".
A Mester nem tett különbséget ember és állat között, nem sokat adott az üres formaságokra. Senkinek nem volt szüksége ajánlólevélre ahhoz, hogy vele találkozhasson. Mindenki számára szabadon elérhető volt. Nem voltak hivatalos fogadónapjai. Mindig ő ragadta meg az alkalmat, hogy elsőként üdvözölje az embereket, és szóba elegyedjen velük, legyenek azok ismerősök vagy ismeretlenek.
A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a SWAMI SIVANANDA –nak.